Tényleg becsülöm a magyar reklámokat és örömömre szolgál, hogy látom a határozott fejlődést a hazai marketing-tevékenységek házatáján. Ez a mostani hirdetés is olyan, amelyen érezhetőek az új szelek, a lendület, a színek, a formák, a humor stb.

Eme lelkes bevezető után vegyük szemre az alkotást. Utazásra csábít, humoros, ötletes megjelenéssel. Tetszik és értékelem. És akkor most jöjjön a kötözködés. Ebben a hirdetésben szép képi megjelenéssel van ábrázolva kis hazánk és lakóinak sava-borsa, kvintesszenciája.

Először is egy olyan kerékpáron ülnek, ami nincs is, de ötletes találmány = a magyarok híres feltalálók. Másodjára egyvalaki fordítva ül a biciklin (ugyan nyilván viccből), ami kifejezi, hogy a magyarok nem tudnak együttműködni, ha kettőnél többen vannak. Harmadszor figyeljünk a sorrendre: férfi, nő, fiúgyerek, lánygyerek... nagyapa. Csak hogy minden nem és korosztály tudja hol is a helye. (A nagyinak nyilván a konyhában, a kutya pedig már nem fért fel.) Végül pedig fókuszáljuk a hölgyre, éspediglen a sorból kilógó testtartás miatt a mély dekoltázsból kivillanó idomokra. A magyar nők csinosak, üzeni a kép és nem félnek ezt ki is mutatni, teszem hozzá én.

1946 - ebből az évből származik a most bemutatott reklám. Az testvérek közt is több, mint 60 év, nem semmi. Már volt itt Greyhound reklám, az is egy idealisztikus amerikai álmot testesített meg, nem csoda, hogy ez is.

Rajzolt hirdetés, amely szívet melengetően csábító - kinek ezért, kinek azért. Csak emlékeztetőül, a Greyhound egy távolsági busz üzemeltető cég, mondjuk mint a Volánbusz. Ez a reklámuk utazásra csábít, mégpedig azzal, hogy azt ígéri, minden felkapott üdülőhelyre elvisz, ráadásul egyenesen oda, nem kitérőkkel. Ezt volna hivatva szimbolizálni a nyilazó hölgy is.

Amely hölgy dominálja is a képet és meglehetősen szuperhősnő kinézete van, talán Superman vagy Captain America társa lehetett. Mindenesetre eléggé alulöltözött 1946-hoz képest, talán épp Ámor nyilát készül kilőni.

Ennek ellenére kellemes hirdetés, célratörő és meggyőző. A szlogen "Only by highway" (Csak országúton) arra utal, hogy olyan üdülőhelyekről van szó, ahová csak autóval lehet eljutni, de az nem sok volt akkoriban magántulajdonban, ezért írja lejjebb, hogy "By highway means Greyhound", vagyis "Az országúton menni egyet jelent a Greyhound-al (utazni)".

Kitört a vakáció, itt az utazás ideje, legyen itt is egy ilyen utazós reklám. Mégpedig nem is akármilyen, a táskák és bőröndök királyától, a Samsonite-tól.

Lenyűgöző vizuális megjelenés, láthatóan megdolgoztak vele a grafikusok, még ha az egész megjelenés a Transformers-re is hajaz. Második pillantásra azért komikusnak hat a bőröndökből álló harci robot, de ez van - mégiscsak ez a produntumuk és nem acéllemezek.

Az összképet tovább rontja a szöveg: "Some airports are not as well built as we wish.", vagyis "Néhány reptér nem annyira jól van megépítve, mint azt kívánnánk." Ez mit akar jelenteni? A kép szerint ha összedőlne az épület, bújjunk a bőröndünk alá és az majd megvéd? Ez elég merész.

Összességében egy jó grafikai megjelenésű, de butyuta szövegű hirdetés, bár kétségtelen, hogy a célját eléri, mivel épp a Samsonite bőröndök ütésállóságát van hivatva propagálni.

Szerintem a kép ismerős mindenkinek, aki csak egy kicsit is figyeli a külvilágot. Sok komment nem is kell hozzá. Ami miatt itt van, az nem más, minthogy ez egy reklám, közelebbről egy légitársaság reklámja, még közelebbről a pakisztáni légitársaság (PIA) hirdetése. 1979-ből! Elképesztő!

Na de nézzük magát a reklámot is. Fekete-fehér, ami nem túl jó ötlet, még a 70-es évek végéről sem. Ez így olyan komorra sikerült, mintha tudták volna mi lesz 22 év múlva. Bár a magyaroknak a "Via PIA" elég mókásan hangzik, értjük a szlogent. A többi sajnos franciául van, amihez nem tudok hozzászólni, így nem tudom, milyen fondorlatos marketingszöveg húzódik meg mögötte.

Maga a fotómontázs azonban jól eltalált és a kor technikájához képest  profinak mondható. Kétségkívül utazásra csábít, bár nem biztos, hogy Párizsból (mert onnan szól az ajánlat) pont a pakisztáni légitársasággal szeretnék Amerikába repülni - ha jól sejtem akkor sem volt felhőtlen a viszony a két ország között.  Bár ha az ára versenyképes, miért ne?

Egyébként remélem nem ez a kép szolgáltatta az ötletet a 9/11-hez...

Azok a boldog szép napok, mondhatnánk ezt a reklámot látva itt. Micsoda idők voltak: az 50-60-as évek Amerikája, ahol minenki happy és easy-going. Béke, testvér!

Viccet félretéve, itt egy hamisítatlan amerikai reklámot látunk, (túl) jól öltözött urak és hölgyek (és persze gyerek!) utaznak egy távolsági buszon, de mintha csak a családi ebéd közben lennének, olyan a hangulat. Minden férfi sármos James Dean, minden nő igéző Marylin - mosolyognak, csevegnek - jól érzik magukat.

Azt nem tudom, milyen volt valóság, a zötyögő busz elviselhetetlen hősége Texas állam közepén vagy a fagyos levegő a hideg Észak-Dakotában, de ez a kép nekem nem csinált kedvet az utazáshoz. Vagy legalábbis nem velük!