Bizonyára ismert a rendszeres reklámfogyasztók előtt, hogy vannak olyan cégek, amelyeknek elég nagy nevük van, a bevételeik jelentősek, illetve a forgalmuk tartósan magasan áll, mégis reklámozzák magukat. Ilyen például a Pepsi, a Coca Cola, a McDonald's és ilyenek voltak a nagy dohánycégek is, mint a Marlboro. Ezek a cégek egyszerűen azért költöttek marketingre, mert ébren akarták tartani a fogyasztókat, jelezni, hogy jelen vannak, poziciójuk töretlen.

Érdekes ugyanakkor egy reklám egy olyan termékről, amely ingyenesen elérhető (vagyis a reklámozást anyagi érdek nem vezérli), csak egy szűk területen érhető el és csak egy korlátozott időszakban szerezhető be (tehát nem várható a fogyasztók körének szignifikáns bővülése, de ha bűővülne is, akkor is csak statisztika lenne). Ez a produktum a Metropol újság, amely egyébként rendkívül hasznos és jó (kivéve ha az ember a konkurrens napilapok egyikének tulajdonosa), ám hirdetése a szememben meglehetősen értelmetlen vagy (ami könnyebben elképzelhető) túlnyúlik az én intelligenciám hányadosán.

Mindamellett reklámdizájn szemszögből határozottan kreatív és ötletes a kampány.

Folytassuk, mintha misem történt volna, feledjük az elmúlt több hónapnyi kihagyást. Tegnap akadt a kezembe (nem szó szerint) ez a hirdetés, és úgy éreztem, méltó lenne ezzel felmelegíteni a kihűlt blogot, mert szokásomhoz híven kritizálhatnám sok mindenért. Akinek eddig ez a stílus bejött, az nem fog csalódni, akinek nem, az meg úgysem olvassa - gondolom én.

Szóval a MobilEST reklámja valahogy nem igazán sikeredett, és némileg úgy érzem, a célközönség (az ifjú hölgyek) néminemű alulértékeléséről is szó lehet. Az, hogy a dumálnak szó helyesírásilag nem stimmel, gondolom véletlen vagy ebben a karakterkészletben nincsenek ékezetes betűk és kész.

De mit jelenthet az a titokzatos mondatrész, hogy "egy csóknyira tőled"? Ezt időben, térben, súlyban, űrmértékben vagy a negyedik dimenzióban kell értelmezni? Szerintem már említettem ezen a blogon, hogy attól, hogy valami jól hangzik, még nem biztos hogy értelmes is.

Végül pedig nem teljesen világos, hogy mit is reklámoznak itt (mivel nem vagyok a célközönség tagja, ez valószínű az én hibám - de az is lehet, hogy mégsem). Töltsek le egy alkalmazást a mobilomra, de milyen alkalmazást? Dögös pasi-keresőt?

Ui.: Elnézést kérek azoktól, akik rendszeresen olvasták a blogot, és az elmúlt hónapokban is rákattantak újdonságra számítva, de csalódtak. A statisztika szerint a blogot alig valamivel kevesebben olvasták a kómaállapot alatt, mint életében, ami nem tudom, hogy mit jelent. Mindenesetre ha valaki kommentelni szeretne, ne fogja vissza magát, én is keményen kritizálok, engem is lehet.

A XXI. század egyik vívmánya(?), hogy az emberek ingerküszöbe a legmagasabb a történelem során. Egy átlagember politikai műsorral ébred, a McReggelit a Sikoly szörnyetegével fogyasztja el, vicces-rémes láncemaileket olvas, robbantásokról és nemi erőszakról olvas mértékadó lapokban, vacsora közben tamponreklámot néz, éjjel zombikkal megy az ágyba és persze ezután rémálmai vannak.

Mindez csak arról jutott eszembe, hogy az úton szembejött ez a Viasat 3 reklám, amely erősen kikockázott képével és kicsillagozott szövegével próbál meggyőzni, hogy nézzek egy műsort. Meglehet tévedek, de a kép egy fiatalokból álló társaságot mutat, ahol az egyik fiú műanyag vizipisztollyal (vagy vizipuskával) egy hölgyet locsol le, feltehetőleg vizespoló kebelszépségverseny érdekében, esetleg félmeztelenül. Tekintve a bevezetőben említetteket, ez smafu.

A kicsillagozott szöveg három szavának mindössze az utolsójára van tippem, ami egy plakáton tényleg erős lenne (bár sajtótermékben már láttam).

Az internet egy átkos-áldásos dolog és bizony jobb, ha a sötét oldalát minél később (értsd minél felkészültebb) korban ismerik meg a fiatalok. Ezért nem kis erőfeszítéseket tesznek különböző szoftvercégek és egyesületek. Például a Taringa! közösségi oldal, amely az itt bemutatott hirdetéssel kívánja a nagybecsű figyelmét a helyes irányba terelni.

A képen egy nedves kiscica látszik, ugye milyen aranyos? El is képzelem, hogy egy 6-7 éves kislány például imádnivalónak tartja és ha van otthon internetük, akkor bizony akár rá is kereshet ilyen képekre. Gyanútlanul beírja, hogy "nedves kiscica" (anolul "wet pussy") és megkapja ezt a képet.

Csakhogy a "wet pussy" angolul valami mást is jelent, amit viszont nem feltétlenül kellene egy ilyen korú gyermeknek látnia. Angolul nem tudók kedvéért az előbbi szóösszetétel másik jelentése a "nedves pi.a".

Ügyes és hatásos reklám, bár némi intellektust igényel a felismerése és talán még ennél is többet, hogy ne csak röhögjünk a poénon, hanem telepítsük is fel a megfelelő szoftvervédelmet a gyermekeink által is használt gépekre.

Nincs mese, Magyarországon is egyre nagyobb tért hódítanak a 3D reklámok, egyre többet látni belőlük. Íme itt egy újabb próbálkozás és mindjárt milyen jól is sikerült.

A Tények hírműsor hirdetését látjuk, amely ráadásul két példányban készült. A Feri... bocsánat Liszt Ferenc reptér egyes terminálja közelében áll. Aki a kettes felé megy, az a repülőüléses verziót látja, aki hazatér, az a kanapést. Remek elképzelés.

Maga a reklám ugyan nem ötletes (a műsorvezetők bemutatása), ám a megvalósítás és kivitelezés elsőrangú.

A repülő üléses verzió szlogenje érdekes, mert nem világos, pontosan mit is értenek alatta. Ki választotta őket? Ha a turistáknak szól, akkor azért furcsa, mert a külföldiek nyilván nem értik a műsort, így nem is igazán nézték. Ha a magyar utazóknak, akkor mire a múlt idejű köszönet? Hisz visszatér és újra nézni fogja. De a repülőülések telitalálat. A bevezető úton is ugyanaz a felirat áll, itt miért nem az van, hogy "Köszönjük, hogy minket választ."?

Továbbra is remek hirdetésnek tartom, egy ici-pici finomítással zseniális lehetett volna. De jár a 10 pont!

Furcsa reklám következik most, amire ritkán van példa, és azok is többnyire gyenge próbálkozások. Egy újságot hirdetni szerintem nem könnyű, legalábbis ha nem egy adott célközönséget kívánunk megszólítani, hanem úgy általánosságban. Néhány magyar példa akad, többségük azonban kimerül abban, hogy megmutatják a címplapot, esetleg az "olvass minket", vagy a "nyerj velünk" kaliberű szlogennel próbálkoznak vásárlásra csábítani (azért akad köztük kreatív is, tisztelet a kivételnek).

A bemutatott francia reklám a vicces-ötletes oldalról közelít, komoly mondandóval (nem, nem tudom miért van a szöveg angolul hozzá). "You would have read it in La Provence. Match postponed due to weather", vagyis "Olvashattad volna a La Provence-ben. Időjárás miatt a meccs elhalasztva".

Egyenes üzenet: olvasd a lapot és időben értesülsz minden fontos hírről és nem jársz úgy, ahogy ez a szerencsétlen pasas. És habár ez a hirdetés egy sportrajongót mutat, nyilvánvaló, hogy nem csak neki szól a felszólítás, hanem mindenkinek.

A Class FM rádiót egyszer már megróttam eme oldalakon, most arra készültem, hogy jókat mondjak róla - de ezúttal sem sikerült. Első pillantásra ugyanis ötletesnek tűnt a hirdetésük, ám közelebbről szemügyrevéve kiderültek az apró bosszúságok.

Először ugyanis azt hittem és remek ötletnek találtam, hogy a számok növekedése együtt jár a méretük csökkenésével, ezáltal is kifejezve, hogy az első jobb (nagyobb) mint a második és így tovább. Ám a jobb alsó traktusban látható, hogy a 14-es szám csillaga nagyobb mint a 6-os.

Aztán észrevettem, hogy a különböző számok csillagai eltérő színerősséggel jelennek meg. De jó! De aztán üröm került az örömbe, mert itt is látható, hogy pl. a 8-as fakóbb a 16-osnál.

Aztán az összképet a szlogennel próbáltam összevetni: "Csak egy számít". Jó. Aztán megláttam a "slágerlista" szót is. Na most akkor mi legyen? Egy listában ugyanis valóban az első a legértékesebb hely, de ugye attól lista, hogy nem csak egy tétel van rajta. Pláne ha slágerlista, akkor nem csak az első szám számít, hanem a többi is.

Végül árulja el valaki, hogy a Magyarország szóban az Á betű miért olyan apró amikor minden más szóban a megfelelő méretű??? Szabadköműves szimbólum?

Végre, végre... régóta vadásztam erre a plakátra, hogy megosszam veletek. No nem azért, mert olyan profi reklám, hanem mert (szokásom szerint) bele lehet kötni.

Kicsiny országunkban több rádió is van, ezek közül a Kossuth épp nem az, amely arról lenne híres, hogy a fiatalokat szólítja meg. Ennek ellenére a hirdetés meglehetősen a fiatalok felé próbálja hallatni a hangját, mind vizuális megjelenésével, mind marketingszöveggel. (Mert felteszem az, hogy egy rádiióállmást sokan hallgatnak, elsősorban a fiatalokat hatja meg, az idősebbek nem foglalkoznak a "trendi" szó értelmezésével.) Mindenesetre reklámunk azt állítja, hogy az ország leghallgatottabb rádiója a 25-65 éves korosztályban. Hát...

Amúgy a képeken inkább a 25 éves korosztályhoz közelebb állók látszanak, ami mondjuk nem fair, mert ha három kép van, akkor illett volna egy 25, egy 45 és egy 65 évest bemutatni, hogy legalább harmonizáljon a szöveggel.

Tegnap kicsit több időm lévén a buszmegállóban, megnéztem annak az épületnek a másik oldalát, ahol az előző Class FM hirdetés feszít és rátaláltam még egyre. Csak azért teszem fel ide, mert ez a csúcsok csúcsa, a class-ok class-a, az a bizonyos Tatjana "kell-e több?" Tolsztoj levele:

"Class a dumád" mondja a plakát, holott jól láthatóan a Class emberke nem mond semmit. Legalább oda rakták volna be a Class FM feliratot vagy valamit.

Ellepték Budapestet (vidéket is?) a Class Rádió bombasztikus(nak vélt) reklámjai. Az egész óriási marketingzsenialitás arra alapul, hogy létezik a "klassz" szó, amely gyakorlatilag mindenre ráhúzható, miért pont egy rádióállomásra ne? "És akkor a hirdetéseim is legyenek ilyen Class-ak" - mondta egy ötletgazda. És lőn...

Maga a reklámkép (nem csak ez, de mindegyik) minimalista grafikával virít, egy piktogramra hajazó illusztrációval és egy ehhez csatlakozó "Class a ..." felirattal. Csak tudnám mi ebben a klassz?

Persze értem a törekvést az egyszerű, könnyen interpretálható, rövid idő alatt is felfogható üzenetre, de azért szerintem ez már a lónak az az oldala, amelyik  a bántóan egyszerű kategória (vagy ennyire "egyszerűnek" nézi az embereket). Ez nem klassz, Class!