Mostanában elég sok "problémás" hirdetés volt a menüben, javítsuk hát az étrendet valami finommal. Íme a Duracell remekbe szabott reklámja, amelyhez gyakorlatilag nem kell körítés, egyszerű és azonnal érthető. A fogásért külön köszönet illeti meg Bernadettet, aki elküldte nekem a képet.

Érdekes megjegyezni, hogy mennyire ritka ez a fajta hirdetési mód, amikor nem egy nyomtatott plakáttal kívánják felhívni a figyelmet, hanem vagy magát a terméket vagy a képét, a környezetbe elhelyezve mutatnak rá annak felhasználására. Bár nyilvánvaló hogy ez nem tehető meg bármilyen produktummal, azért szívesen látnék több ilyen kreatív próbálkozást az utcákon.

Az is igaz, hogy akadhatnak olyanok, akik egy ilyen helyzetben megtorpannának és veszélyt szimatolnának, jelentősen megnövelve ezzel a balsetveszélyt vagy magukra haragítván környezetüket.

Most egy különleges hirdetés következik, amely 5 évvel ezelőtt került utcára, de igen rövid ideig volt látható, mert a Sony a tiltakozások hatására visszavonta. Nem sok olyan reklámot ismerek, amelyet a közvélemény nyomására levettek volna (inkább reklámfilmeket), náluk az utolsó ilyen vita egy hölgy csupasz testének hentesüzleti-magyarázóábra stílusban történt megjelenése volt, de ha jól emlékszem azt végül nem vették le, csak kikopott.

Hogy mi is volt a baj a Sony hirdetésével, az nyilvánvaló, magyarázkodhattak is éppen eleget a PR szekció munkatársai, de végül is csak a visszavonás maradt. Bár a kép nyilván rendelkezik bizonyos rasszista felhanggal, tudni kell, hogy a PSP-k mindig feketék voltak, a PSP3 pedig fehér, meglovagolva a színes konzolok iránti érdeklődést.

Nyilván lehetett volna valami kevéssé bántó képi kifejezést is találni, bár a részemről nem tartom azt a hirdetést rasszistának. Inkább a reklamálókat műbalhézóknak. Persze jó példája annak, hogy nem árt az óvatosság, ha utcára lépünk valamivel, mert ahány ember, annyi vélemény és sértődés-küszöb.

A kreatív dizájn egyik alapötlete az, hogy keressünk valami hétköznapi tárgyat, amely feltűnően hasonlít az általunk reklámozni kívánt termékre vagy annak valamelyik szignifikáns alkotóelemére és azt felhasználva hirdessük magát a produktumot.

Ennek az egyszerű, de brilliáns ötletnek a realizálását látjuk ezen a japán példán, méghozzá ige-igen bravúros formában. Szerintem sok kommentár nem kell hozzá, mi is ez és hogyan működik. Csak dőljünk hátra és élvezzük a vizuális látványfogást.

Amúgy a japán Yodobashi üzletlánc (mint nálunk pl. a Saturn vagy a MediaMarkt) egyik árucikkének reklámja ez, avagy járműreklám másképpen.

Megint az örök kérdés: lehet-e egy terméket úgy reklámozni, hogy az maga meg se jelenljen a hirdetésen? Nos, már itt is több példa volt arra, hogy igenis lehet, és ez a mostani is egy ilyen.

Akár találós kérdés is lehetne: mit is reklámoznak itt éppen? A képet elemelő rabló ugyanis ezerféle dolgot népszerűsíthetne, a biztonsági riasztótól kezdve a nyugatatókig. De ezúttal egy nyomtatót reklámoz. Bizony. Azt akarja velünk elhitetni ugyanis ez a hirdetés, hogy olyan nyomtatásokat lehet készíteni ezzel az új géppel, hogy senki nem fogja észrevenni a különbséget a múzeumban.

Aki erre az üzenetre nem jött rá (ahogy nekem sem volt egyértelmű), annak a sarokban lévő rövid szlogen útbaigazítást ad: "High quality printing arrived.", vagyis "A magas minőségű nyomtatás megérkezett." Nos, igen.

Érdekes élvezetet nyújtanak azok a hirdetések, amelyek valamilyen extremitással jelennek meg, de mégsem elrugaszkodottak a valóságtól. Ha emellett poénosak is, akkor meg pláne nyerők - nálam legalábbis.

Nézzük ezt a mostani példát. Ki nem kapott még tettlegességig fajuló dührohamot, amikor az a nyamvadt gép pont akkor kezd szórakozni, amikor nekünk a legsürgősebb és legfontosabb másolni vagy nyomtatnivalónk van? De az nyilván extremitás, hogy kalapáccsal nekiesnénk gyűlöletünk tárgyának - vagy valaki már próbálta?

A poén pedig az, hogy tízből heten biztos azt állítanák, ez itt egy fénymásológép-reklám. Pedig nem. A szlogen mindent elárul: "It's not the printer. It's the paper.", vagyis "Nem a nyomtató. A papír." Vagyis ez egy papír-reklám, de ki ne a nyomtatót/fénymásolót hibáztatná, ha elakad a papír vagy gyatra a minőség?

Szóval ez itt egy gondolatébresztő-mosolyfakasztó hirdetés, a jobbik fajtából. Ütős...

Egy terület, ahol éles verseny van a fogyasztókért, a szórakoztató-elektronika. Ennek megfelelően rengeteg reklám készül, itt is terítékre került már ilyen. Jelen bejegyzésben a televíziókra szorítkoznák, abból is a laposokra.

Nem tudom miért, de valahogy az a kép alakult ki, hogy a jó televíziós képminőség a legjobban azzal szemléltethető, ha a dizájnerek 3D-re alakítják. Láttunk már a képernyőről kinyúló nőt, kiugró bikát, krokodilt, dinoszauruszt és egyéb állatot. Őszintén szólva a grafika tényleg lenyűgöző, de ugyan ki hiszi el, hogy a 2D-s kép valóban olyan életszerű lenne?

És akkor most a jelen text tárgya. Ugyanis már van 3D TV is, amit ismét csak reklámozni kell. De hogyan is? Hiszen a 3D-s vizualizációt már ellőtték a 2D-re. Hát akkor tegyünk még egy lépést és hozzuk ki a tévéből a szereplőket! Íme az eredmény, a Panasonic felfogásában. Hihetetlenül jó grafikai megoldás, bombasztikus ötlet, de... De ha a robot kijön, a robbanás repeszei miért nem? Vagy a lángcsóvák? Vagy a mániás láncfűrészes gyilkos? Az már nem olyan bájos, mi?

Ja, és a Transformers nem korhatáros film? Vagy hol az a nagykorú felügyelet?

Pedig most valami ütőset, érdekeset és jót kerestem - de ezt találtam. Nem is tettem volna ide, ha nem ez is egy távol-keleti reklám lenne, és azoknak mostanság nem tudok ellenállni, lévén testközelből látom őket.

Node a lényeg... volt már szó gusztustalan reklámokról a blogban, ez itt a második példa arra, hogy mit nem kellene. A hirdetés Indiában készült és bármily hihetetlen is, egy fényképezőgépet van hivatva reklámozni. De hogyan?

A szöveg szerint az új Samsung kamera "ultra motion capture" funkcióval üzemel, vagyis rendkívül gyors képkészítésre alkalmas. Ez volna hivatva vizualizálni a kép, de az eredmény pocsék és visszataszító. Tényleg vennél egy fényképezőgépet ennek a hiredtésnek a sugallatára? Ráadásul mitől tört derékba szegény pára karrierje (mellesleg mit is takarított éppen?)? Annyira már nem ultra gyors a kamera, hogy azt is mutassa?

Csak remélni tudom, hogy az elkövető dizájner pályája is ily gyorsan és kíméletlenül ért véget a cégénél.